Zsámbokon is jellemzően a többi más alföldi falvakhoz, községekhez hasonlóan a 19-ik és a 20 század fordulóján alakulnak ki azok a jellegzetes áttört, kifűrészelt oromzat díszítések, melyek napjainkban is láthatóak számos helyen Zsámbokon.

      A községben még meglévő régi házak utcafrontra néző homlokzatok esetében előfordul a vakolt tégla, illetve a sövényre vakolt homlokzat. Az esetek túlnyomó többségében a deszka homlokzat az uralkodó szerkezet típus.

      A visszaemlékezések szerint Zsámbokon a kifűrészelt deszka oromzatok díszes elkészítése Harangozó János,Kakucska,Sós István és Sós György nevéhez köthető. Foglalkozásukat tekintve ács, kádár és egyéb a háztáji udvaron akkoriban használatos faszerszámok elkészítésének mesterei voltak. A deszka oromzatok mellett ezek az emberek padokat faragtak, deszka kapukat és fakilincseket készítettek. A legidősebb oromzat Zsámbokon jelenlegi ismereteink szerint, a József Attila utca 24.szám alatti címer Maris (Kővágó János) háza, mely 1899-ből származik. Ennek deszka oromzatát 1924-ben sárfalra cserélték, így ma már nem tudjuk,hogy milyen díszítés jellemezte. Továbbá megfigyelhetőek 1907, 1911, 1926, 1927, 1928 és 1929-ből, csak hogy néhányat említve. A második legöregebb ház Zsámbokon a „Bacsika István féle” (Kővágó Mihály) háza, mely napjainkban is áll.

      Az oromzatok uralkodó motívumai jellemzően a tulipánok számtalan ábrázolása, különböző formákban. Nem fordul elő két egyforma ábrázolású oromzat. A tulipán fejek száma, álló, vagy lehajló formában utalt a házban egykor élők számbeli kifejezésére és korára. A bimbós, villás és hegyes tulipán a gyermek, leány, a lefelé hajló,eldőlő tulipánfej az idősebb nő kifejezése,hisz a tulipán mindig a nőiség kifejezője. Gyakori a zsámboki oromzatokon a cserepes ábrázolású tulipán virág-fa, mely gyakorlatilag a fent soroltak mellett az életfának ezen megjelenési formája is egyben. Az egyszerű motívumok mellett, gyakran az összetettebb, komplexebb motívum csoport is megjelenik önállóan, vagy a koronás magyar címer ábrázolása kíséretében korokat és rendszereket túlélve. A vallási szimbólumként minden esetben a kereszt a megjelenési forma változatos ábrázolásokban. Feltűnnek a Hold, a csillagok különböző ábrázolás módjai. A magyar ősi hitvilágban fontos szerepe volt a hold és csillagok motívumainak, őrző-és védőerőt is tulajdonítottak nekik. A későbbi keresztény világban a Hold mint Máriát megtestesítő szimbólumként megjelenő motívum. Az oromzatokon visszatérő elem, a háztulajdonos vezeték, s keresztneveinek kezdő betűi. A szív ábrázolása ugyancsak gyakori, önálló motívumként, illetve látható az abból „kinövő” tulipán virág, vagy kereszt. Az oromzatokat lezáró szegélydeszkák ormon cifrái sok esetben a hagyományos kereszt,vagy a magyar címerből ismert apostoli kettős kereszt díszítette,melyeket kovácsok készítettek vasból.

      Zsámbokon a 2. világháború alatt számos ház rongálódott meg a bombázások által, de legfőképpen a 60 –as években az egyébként is a falvakat elárasztó jellegtelen kockaházak sorra történő építése a régi parasztházak helyébe, tulajdonképpen végérvényesen megváltoztatta, az alföldi magyar falvak, községek, közöttük Zsámbok addig jellemző arculatát is